A szakmai szervezetek most pont amiatt aggódnak, hogy innentől szakértelem, tudás, tapasztalat híján semmi garancia arra, hogy az NFA képes lesz a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a védettséghez kötődő feladatokat ellátni. Az esetleges kár szerintük 15-20 év alatt hozható helyre. Ráadásul a földalapkezelő eddigi pályázati döntéseit igencsak sok bírálat érte, így felmerül, hogy vajon szakmai alapon kerülnek-e majd új kezelőikhez a területek.

De mindez csak a probléma egy része, figyelmeztetnek a szakértők.

A jövő évi költségvetési terv szerint a nemzeti parkok 2,1 milliárd forintot kapnak jövőre, ennyire alacsony utoljára 2002-ben volt ez az összeg. A pénz a területet ismerők szerint még a bérekre sem lesz elég, nemhogy a működésre. Ez egyébként magából a törvénytervezetből is kiderül: a személyi juttatások és járulékaik csaknem 3,8 milliárdot tesznek ki a kormányzati kalkulációk szerint. Igaz, a költségvetési terv azzal is kalkulál, hogy a parkoknak 4,5 milliárd feletti saját bevételük lesz. Kérdés azonban, hogy miből.

A parkok saját bevételei eddig is az összes pénzük 60 százalékát tették ki, és a költségvetési terv alapján nagyjából ezzel számol az állam most is. Csakhogy mivel a bérleti díj is a parkok bevétele, az ötvenezer hektáros mínusszal nagy pénztől esnek el. Ráadásul úgy tudjuk, korábban átlagosan 3-7 ezer forint volt hektáronként a bérleti díj, most viszont már csak 1250 forint lehet a maximum, egy kormánydöntés pedig elvonta az 1200 hektár felett járó területalapú támogatásokat, így az is elmarad majd. A harmadik típusú bevételük a bérbeadás és a területalapú támogatás mellett a pályázatokból érkezett, ez teljesen lenullázódik jövőre: a program szünetelése miatt nem tudnak agrár-környezetvédelmi támogatást igénybe venni. Információink szerint ez 1,2 milliárdos kiesés a parkoknak. A VS.hu-nak név nélkül beszélő érintettek attól tartanak, hogy “ a nemzeti parkok egészen egyszerűen nem tudják majd megtermelni azt a bevételt, amiből élnek és megvédik a természeti kincseket."      RÉSZLETEK >>>

A nemzeti parkjainkra is rátehetik a kezüket
 

A nemzeti parki földterületekért folyó csatározások újabban már a pénzről, illetve a kormány hűbéreseinek helyzetbe hozásáról szólnak, nem kevés pénzről van szó, ugyanis hektáronként 60-70 ezer forint a tét. A már elbírált és majdan megpályáztatott területekért összességében 6-7 milliárd forintot lehet zsebre tenni.

Gőgös Zoltán az MSZP elnökhelyettese, agrár-szakpolitikus hangsúlyozta: a használati jogtól függetlenül is, a kormányzat az 1200 hektár fölötti területe alapú támogatás lefölözésével gyakorlatilag ellehetetleníti a nemzeti parkokat, hiszen azok elsősorban az uniós támogatásból fedezték a turisztikai és egyéb szolgáltatások, valamint a természetvédelmi őrök költségeit. Emiatt már most is rákényszerülnek a nemzeti parkok, hogy amekkora területet csak lehet, bérbe adjanak. A kiírás emellett nem veszi szigorúan az állattartási kötelezettségeket, tág határidőt szabva az állomány beállítására, viszont azt is el kell mondani, hogy az ellenőrzés amúgy sem túl gyakori - vélekedett az agrárszakember. Majd hozzáfűzte: Ha valóban megkapja az NFA a nemzeti parkok területének a használati, kezelései jogát is, akkor egységesíthetik azt a gyakran vitatott pályázati rendszert, amely most még némileg eltér a parkok és az NFA-pályázatok esetében. Gőgös Zoltán arra is figyelmeztetett, hogy egy ilyen változás súlyos következményekkel járhat, hiszen attól kezdve a nemzeti parkoknak jószerivel semmilyen beleszólásuk nem lesz a természetvédelembe.

Hatóságként elvileg ugyan büntethetnek, de ismerve az eddigi gyakorlatot, ha Fidesz közeli haverok kezébe kerülnek a megpályáztatott védett területek, ettől nem igen kell majd tartaniuk - jegyezte meg a szakpolitikus.  Gőgös Zoltán szerint azonban az csak az egyik veszély, hogy az évek, évtizedek óta ott gazdálkodók elveszítik a megélhetésüket és olyanoké lesz a bérleti jog, akik közül sokan életükben nem foglalkoztak állattartással, és kizárólag a támogatási pénz vonzotta őket a nemzeti parkok legelőire és egyéb hasznosítható területeire. A helyzet ugyanis az, hogy az 1970-es évek óta kiépült egy egységes természetvédelmi rendszer, és ezt most szétverik. Volt ahol kirúgták a nemzeti park szakképzett vezetőjét, és egy jogász került a helyébe, de akadt olyan szakember is aki inkább felmondott, mert nem akart részt venni a földbérlet-pályázatok körüli botrányokban.

Ez azért is súlyos gond, mert az Agrár Környezetgazdálkodási Alap szüneteltetése miatt a gazdák nem kapnak pénzt az élőhelyek védelmére, így a terület használóinak többletköltségük keletkezik, és most sem számíthatnak arra, hogy ezt akárcsak részben is, bárki megtéríti a számukra. Gőgös Zoltán szerint sok jel utal arra, hogy a pillanatnyi gazdasági és haveri érdekek felülírják a természetvédelem érdekeit.

Részletek:  A szaktárca cáfol is meg nem is

Cikk a greenfo.hu oldaláról.

greenfo.hu jogi nyilatkozatának részlete:

A honlapon megjelent szövegek, képek oktatási, szemléletformálási és tájékoztatási céllal ingyenesen felhasználhatók, idézhetők, azonban meg kell nevezni a szerzőt, és forrásként a greenfo.hu címet.