| Következő 20 cikk | Előző 20 cikk |
Mérgező növények listája |
|
2015.02.22. 14:19 |
|
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A mérgező növényeket igen nehéz definiálni annak következtében, hogy a mérgezőnek tekintett növények nagy részéből kivont hatóanyagok kis mennyiségben gyógyszerek alapanyagát képezik, fűszerként használatosak, nagyobb mennyiségben viszont súlyos vagy maradandó károsodást vagy halált okozhatnak az emberi és állati szervezetben. Az LD50 érték az egyik felosztás, amelyet mérgező anyagokra használnak. Eszerint
-
rendkívül mérgező az anyag, amelynek 1 mg/testtömeg kilogrammra számított értéke a kísérleti alanyok 50%-ának halálát okozza adott időn belül. Ez egy felnőtt ember esetében néhány csepp, néhány gramm anyagot jelent. További értékei:
-
igen mérgező: 1–50 mg/kg anyag (késhegynyi);
-
mérsékelten mérgező 50–500 mg/kg anyag (diónyi);
-
enyhén mérgező 0,5–5 g/kg anyag (vizespohárnyi);
-
viszonylag nem mérgező 5–15 g/kg anyag;
-
gyakorlatilag ártalmatlan 15 g/kg anyag,
melyek egyszeri bevétel esetén értendők.
|
 |
Erjedés - Fermentáció |
|
2015.02.15. 10:14 |
|
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az erjedés vagy erjesztés, más néven fermentálás vagy fermentáció olyan kémiai folyamat, amelyben valamilyen szerves anyagot egy enzim hatásának teszünk ki. Erjesztéssel állítjuk elő a sört, a bort és az antibiotikumokat, például a penicillint is.
|
|
Permakultúra |
|
2015.02.11. 17:36 |
|
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A permakultúra az emberi élőhelyek és mezőgazdasági rendszerek olyan kialakítása, mely a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza, veszi mintául. A rendszer minden egyes elemét annak szükségletei, általa nyújtott hasznok, és alapvető tulajdonságai által összehangoltan illeszti az egészbe. A részek közti szinergia a hulladék, az energia-, valamint az emberi munkaerő szükséglet minimalizálásával valósul meg.
Modernkori gyakorlati úttörőjének Sepp Holzer ausztriai gazdálkodót tartják, aki a saját gazdaságát az 1960-as években szervezte meg ezen elvek alapján. Az elméleti alapokat pedig két ausztrál, Bill Mollison és David Holmgren, valamint munkatársaik fektették le az 1970-es évek folyamán egy sor publikációjukban. A permakultúra kifejezés a "permanent agriculture", vagyis állandó mezőgazdaság szavakból származik. A permakultúra definíciója Bill Mollison szerint:
„A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése, és működtetése, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja, mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet, energiát, lakást és egyéb anyagi, és nem anyagi szükségleteit.”
Permakultúrás gazdaság: szabad állattartás
|
|
Bio, öko gazdálkodás |
|
2014.12.17. 11:21 |
|
A szervezetünk szószerint éhezik. Jóllakott éhezők vagyunk.
Ma már a tudósok többségének véleménye is ez., mivel a fejlett országokban jelenleg kapható „élelmiszereknek” csak a töredéke (kb 12%-a) hasznosítható a szervezetünk számára. Ez az oka annak, hogy az emberek többsége állandóan éhesnek érzi magát, és ezért folyton enni akar. Nincs meg élelmiszereinkben a kellő menyiségű vitamin és ásványianyag tartalom. Ma embere kétszer akkora menyiségű ételt fogyaszt, mint akár szz ével ezelőtt.
|
|
Gyümölcs |
|
2014.12.16. 13:27 |
|
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A köznyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését, mint a szilva, alma, dió vagy narancs.
Régen az erdőben élő gyümölcsfák (vadalma, vadkörte, vadcseresznye, kökény, galagonya, berkenye, som) terméseit, mogyorót, málnát, erdei szamócát vagy a tüskés szárú szedret gyűjtögették össze. Később az erdők gyümölcstermő részeit bekerítették, hogy a vadállomány kevésbé férhessen hozzá. Ezeket a bekerített erdőrészeket, vadkerteknek nevezték, és a mai települések nevében is felfedezhetők. (Soltvadkert, Érsekvadkert, de Almásfüzitő, Balatonalmádi, Dunaalmás is ilyen vadkertek nevét őrzi).
|
|
Biodiverzitás |
|
2014.11.22. 22:14 |
|
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A biodiverzitás, magyarul biológiai sokféleség az élőlények minden öröklött változatosságát jelenti, az ökoszisztémák közti különbségektől az őket alkotó fajokon át az egyes fajokon belüli genetikai variációkészletig (genetikai sokféleség). Nemcsak a Föld fajainak sokféleségét, hanem a fajon belüli variabilitást és az élőlényegyüttesek változatosságát is értjük alatta. Az ökológia tudománya foglalkozik a biodiverzitással. A Biológiai Sokféleség Egyezményt 1992. június 13-án írták alá Rio de Janeiróban az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáján. Magyarországon 2006. május 22-én került először megrendezésre a biodiverzitás napja. Ezt az időpontot az ENSZ közgyűlése 2000. december 20-án publikálta.
|
|
Biogazdálkodás |
|
2014.11.22. 22:01 |
|
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 A biogazdálkodás (más néven: ökogazdálkodás, organikus gazdálkodás) olyan gazdálkodási forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapul, a szintetikus műtrágya és (szintetikus) növényvédő szerek mellőzésével, például baktériumalapú biotrágyák használatával. Tevékenységek alatt itt erdő-, mező-, tájgazdálkodást, vidékfejlesztést és élelmiszertermelést értünk.
A biogazdálkodás előnye a mikroelemekben, vitaminokban gazdag, kevés káros anyagot tartalmazó biotermék. Míg a szokványos gazdálkodásban a károkozók elleni védelem érdekében rovarölő- és gyomirtó szereket használnak, addig a biogazdálkodásban a megelőzésé a főszerep. Ezért például nem szabad olyan növényeket egy területre, egymás után ültetni, melyeket azonos károkozók pusztítanak. Növényvédő szerek közül csak olyanokat használnak, melyek káros szermaradékot egyáltalán nem hagynak. Hozamfokozásra hormonok, antibiotikumok nem használhatóak fel, valamint nem termesztenek génmódosított növényeket.
|
|
E-számok |
|
2014.11.19. 22:54 |
|
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az E számok az Európai Unióban engedélyezett egyes élelmiszer-adalékanyagok kódjai. Feldolgozott ételek címkéin gyakran szerepelnek Európában. A számozás az International Numbering System (INS)-t követi, amit a Codex Alimentarius bizottság állapít meg. Az INS adalékanyagoknak csak egy részét engedélyezte az EU.
|
|
Élelmiszer-adalékanyag |
|
2014.11.19. 22:51 |
|
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az élelmiszer-adalékanyag (élelmiszer-adalék) az adalékanyagok közé tartozó egyes anyagok gyűjtőneve.
-
Korunk élelmiszer-gyártása nem képzelhető el adalékanyagok használata nélkül. A fogyasztók igénylik a széles termékválasztékot, a gyártók törekednek a költségek minimalizálására, s a lehető legegyszerűbben kivitelezhető technológiák alkalmazására. Ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges a stabil, könnyen kezelhető anyagok használata, amelyek lehetővé teszik a megbízható, állandó minőségű termékek gyártását.
-
Élelmiszer-adalékanyag akkor engedélyezhető, ha alkalmazásának szükségessége technológiailag igazolható és a kívánt cél más, gazdaságosan és technikailag megvalósítható módszerrel nem érhető el, illetve, ha a javasolt felhasználási szinten a jelenleg rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján nem jelent veszélyt a fogyasztók egészségére, valamint nem vezeti félre a fogyasztót. Az engedélyezett anyag biológiai hatását rendszeresen felülvizsgálják a legújabb tudományos eredmények figyelembe vételével.
|
|
Adalékanyag |
|
2014.11.19. 22:48 |
|
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Adalékanyag (additiva, additivum) a csoportosító neve azoknak az anyagoknak, amelyeket kis mennyiségben adnak hozzá az alapanyagokhoz bizonyos termékek gyártása során, ezek tulajdonságainak módosítása, javítása céljából.
|
|
Szteviozid |
|
2014.11.18. 21:35 |
|
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szteviozidok vagy szteviol-glikozidok glikozid típusú vegyületek, amelyek aglikonja a szteviol. A szteviozidok a őszirózsafélék családjába tartozó jázminpakóca (Stevia rebaudiana Bert.) nevű dél-amerikai évelő növény levelében találhatók meg és annak édes ízét adják, relatív édességük a szacharózénak 40-300-szorosa. Hőstabilak, savnak és lúgnak ellenállnak, nem erjednek. Elfogyasztva nem vált ki glikémiás reakciót, ez a tulajdonsága teszi alkalmassá diabetikus és egyéb csökkentett szénhidráttartalmú élelmiszerek édesítésére.
|
|
Fenntartható fejlődés |
|
2014.11.18. 21:10 |
|
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”, ahogy az az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1987-es Brundtland-jelentésében szerepelt. A másik tényező, amit le kellene küzdenie, a környezet elhasználódása, de ezt úgy kell véghezvinnie, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.
|
|
GMO |
|
2014.11.18. 19:23 |
Genetikailag módosított élelmiszerek GMO – kell ez nekünk?
(Forrás: havastanya.hu)
Korábban beszámoltunk a GMO magyarországi helyzetéről a Cry1Ab (MON810) nevű génmanipulált kukoricán keresztül. Ezúttal a GreenPeace GMO Kisokosának segítségével nézzük meg a kérdést a fogyasztó, vagyis a TE szemszögedből!
|
|
Mik azok az őshonos növények? |
|
2014.11.18. 18:57 |
|
Mik is azok az őshonos növények? Azok tartoznak bele, melyek egy adott területen fejlődtek ki és terjedtek el. Melyek már az ember előtt is ott éltek. Persze őshonosnak tekinthetők azok a növények is, melyeket az ember akarva, akaratlanul terjesztett el, s azok embertől függetlenül szaporodtak el az adott környezetben.
Nem számít őshonosnak azon növények, melyeket szándékosan ültettek és hagytak elszaporodni.
Miért szeretjük az őshonos növényeket?
Az őshonos növények már sokkal régebb óta itt vannak mint mi emberek. Nemcsak alkalmazkodtak az éghajlathoz, hanem szerves részként beépültek a helyi biodiverzitásba, részei lettek a természeti sokféleségnek. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy jó kapcsolatot alakítottak ki a környékbeli növényekkel, rovarokkal. És bár a konkurálás a tápanyagokért és fényért nem ért véget, a természetes kártevők továbbra is jelen vannak, mégis kialakult egy egyensúly közeli állapot. Ebben az állapotban a tájra jellemző őshonos növények nemcsak működő, de hosszú távon működő közösséget képesek alkotni.
|
|
Mi az, hogy gyógynövén? |
|
2014.11.17. 18:58 |
|
Tágabb értelemben gyógynövénynek nevezzük mindazon növényeket, amelyeknek valamely részét az emberek – a bennük lévő hatóanyagok miatt – a hagyományok vagy az irodalmi adatok alapján, gyógyászati célokra használtak vagy használnak. Szűkebb értelemben azokat a növényeket tekintjük gyógynövénynek, amelyek felhasználását valamelyik hivatalos forrás engedélyezi.
|
|
Mi az, hogy fűszer? |
|
2014.11.17. 18:48 |
|
A fűszerek, mindazon növényekből, gombákból, állatokból vagy ásványokból nyert anyagok, amelyeket hatóanyagaik (illat-, íz-, zamat-, szín- és tartósítóanyagok) miatt ételeink elkészítéséhez, tartósításához felhasználunk. A fűszerek nagy többsége növényi eredetű; a zömmel fűszernek termesztett/használt növények a fűszernövények.
A fűszer a növények erős ízhatású vagy aromájú része, amit ételkészítéskor az ételek ízének, illatának megőrzésére, módosítására használnak csekély mennyiségben. A fűszereket továbbá gyakran használják illatszerek, parfümök és gyógyszerek előállításához, valamint vallási rituálék során. A fűszerek kitűnnek a többi növényi alapanyag közül, mint például gyógynövények, az aromás zöldségek és a szárított gyümölcsök, amelyek zöld leveles részét, szárát, gyökerét, termését vagy virágját hasonló célokra használják.
|
|
| Következő 20 cikk | Előző 20 cikk |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum