Következő 20 cikk | Előző 20 cikk |
Paprika |
|
2015.02.15. 10:42 |
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A paprikát, azaz a Capsicum nemzetséget a burgonyafélék (Solanaceae) családjába soroljuk. Tudományos neve a termése csípős ízére utal (capsis = „csípés”).
|
|
Uborka |
|
2015.02.15. 10:35 |
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az uborka vagy népiesen ugorka (Cucumis sativus) a tökvirágúak (Cucurbitales) rendjébe, a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó növényfaj. Ugyanabba a nemzetségbe tartozik, mint a sárgadinnye. Számos nemesített változata létezik. Termését fogyasztják, aminek C-vitamin tartalma 10–20 mg/100 g, és sok magnéziumot, kalciumot, káliumot, foszfort, nátriumot és vasat tartalmaz.
|
|
Spenót |
|
2015.02.15. 10:29 |
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A spenót jelentései:
-
Spenót, paraj, Spinacia oleracea, a libatopfélék családjába tartozó növény
-
Spenót, a növényből készült főzelék, amit a Popeye-hirdetések tették híressé, amihez irodalmi anekdoták fűződnek, és aminek tévesen publikált vastartalma a városi legenda egy példája
-
Spenót és Papucs, Méhes Károly könyve
-
Spenót, 1981-ben alakult magyar együttes
|
|
Ginzeng |
|
2015.02.13. 14:13 |
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A ginzeng (Panax) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe és az aráliafélék (Araliaceae) családjába tartozó nemzetség.
Az ide tartozó fajok lassú növésű évelő növények. Gyökerüket évszázadok óta használják a Távol-Keleten. Sajátosságuk, hogy csak árnyékban nőnek.
A kínaiak jensennek, azaz embergyökérnek hívják. Nem annyira az emberre kifejtett hatásai (szellemi és fizikai erőnlétfokozó, afrodiziákum), mint inkább a gyökér alakja miatt. Számos, Magyarországon is kapható, kínai eredetű potencianövelő készítmény alapanyaga.
|
|
Bimbós kel Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése |
|
2015.02.13. 14:08 |
A bimbós kel vagy kelbimbó (Brassica oleracea convar. oleracea var. gemmifera) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. A 19. században Belgiumban nemesítették ki, emiatt angolul például „brüsszeli káposztának” (brussel sprouts) is nevezik.
A káposztafélék családjába tartozó kétéves növény, közvetlen rokona a fejes káposztának. Első évben hozza a főszáron a fogyasztásra alkalmas hajtásokat (bimbókat), második évben a becőtermést.
|
|
Kerti zsázsa |
|
2015.01.17. 19:04 |
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A kerti zsázsa (Lepidium sativum) a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó faj.
A legrövidebb tenyészidejű zöldségnövény: a vetés után 12–14 nappal már fogyasztható. Népi nevei: salátatorma, vadmustár, szépítőfű, kányafű, kerti tormafű, kerti rézsuka, kis zsázsafű).
|
|
Közönséges gyömbér |
|
2014.12.15. 13:45 |
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A közönséges gyömbér (Zingiber officinale) a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozó faj. Fűszer- és gyógynövény. Nagyon hasonlít hozzá a sziámi gyömbérnek is nevezett galangál.
|
|
Fehérrépa - Petrezselyem |
|
2014.12.01. 20:09 |
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A (néha fehérrépának is nevezett) petrezselyem (Petroselinum) nemzetség a zellerfélék családjába tartozó, kb. 60 cm magasra növő bokros gyógy- és fűszernövény. Két alaptípusa van: a levélpetrezselyem és a gyökérpetrezselyem. Három fajtáját egyesek külön fajoknak, míg mások egyazon faj, a Petroselinum crispum három változatának tekintik. Eredetileg Dél-Európában, a Földközi-tenger vidékén honos, azonban mára az egész világon elterjedt.
Néhány más növény népies nevében is benne van a petrezselyem szó, így a koriandert kínai petrezselyemnek vagy cigány petrezselyemnek, a turbolyát pedig édes petrezselyemnek is nevezik.
|
|
Sárgarépa |
|
2014.12.01. 19:56 |
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus) fontos zöldségnövény, jelentős vitaminforrás, régóta ismerjük és termesztjük. A vadon előforduló, Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos vadmurok (Daucus carota) háziasított alfaja. A nemesített változat a vadhoz képest jóval nagyobb répatesttel rendelkezik, ízletesebb és kevésbé fásodó szerkezetű.
Pliniustól tudjuk, hogy ez a négyezer éves kultúrnövény eredetileg vékony, kemény gyökér volt, és a késő római időkben kezdték nemesíteni. Magyar elnevezése a narancssárga színnel azonosítja, bár lila, piros, fehér, sárga színű változatai is elterjedtek, főként Ázsiában. A XVII. században jelent meg a narancssárga nemesített fajta.
Erdély egyes vidékein murok a neve.
|
|
Stevia, Jázminpakóca |
|
2014.11.18. 21:24 |
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Stevia az őszirózsafélék családjába tartozó, kb. 240-260 fajt számláló növénynemzetség. Az Észak-Amerika nyugati felén és Dél-Amerikában őshonos fajok lágy szárú vagy fás szárú, cserje termetű növények. A jázminpakóca (S. rebaudiana) nevű faj leveleit édesítésre használják, mivel a benne található szteviol glikozid a cukornál 300-szor édesebb ízű.
Jázminpakóca, a wikipédiából a szabad enciklopédiából.
A jázminpakóca (Stevia rebaudiana) más nevén sztívia (stevia), édesfű vagy édes levél a őszirózsafélék családjába tartozó évelő növény, mely Dél-Amerikában őshonos és édes leveléről nevezetes fűszer és gyógynövény.
|
|
Csicsóka |
|
2014.11.12. 23:25 |
A csicsóka (Helianthus tuberosus) a őszirózsafélék családjába tartozó gumós évelő, gyógynövény. Észak-Amerikából a 17. század elején került Európába.
Közeli rokonságban áll a napraforgóval. Tavasszal akár össze is lehet őket téveszteni, de később már nem, mert a csicsóka sárga virágai a napraforgóéhoz képest kicsinyek, és jóval később, augusztus elején nyílnak. A növény szára, (azonos talajviszonyok között), a napraforgóénál vékonyabb, és magasabb, akár 3 m magasra is megnő. Magot a csicsóka virága nem érlel, ezért a gumók elültetésével szaporítják.
Gumói, amelyek megvastagodott szárképletek, nem közvetlenül a tövön, hanem 5–20 cm hosszú gyökérrészen találhatók, ezért nagyobb területen helyezkednek el. Héjuk színe lehet fehér, vagy sárga, de leggyakrabban olyan színű, mint a rózsaburgonyáé. A gumók húsa hófehér. Felszínük ripacsos, barázdált, összetett, nehezen tisztítható.
|
|
Következő 20 cikk | Előző 20 cikk |
|