A paksi bővítéssel kapcsolatos orosz-magyar megvalósítási megállapodások aláírás után Jávor Benedek levélben fordult Margarethe Vestagerhez, az Európai Bizottság versenyügyi biztosához, azt tudakolva, hogy hogy a beruházás ügyében tiltott állami támogatás miatt zajló uniós vizsgálat lezárulta előtt indokolt volt-e újabb szerződést kötni az oroszokkal. Mint emlékezetes, a magyar kormány az aláírás napján azt állította: előzetesen minden szükséges egyeztetést lefolytatott az EU-val. Ehhez képest Margarethe Vestager válaszleveléből az derül ki, hogy a Bizottság nem adott előzetes hozzájárulást a szerződések megkötéséhez, és tovább folytatja a tiltott állami támogatás gyanúja miatt indított eljárást.

Természetesen magukat a megvalósítási megállapodásokat is próbáltuk megismerni, mivel úgy véljük, hogy 4000 milliárd forintnyi közpénzt nem lehet titokban elkölteni, még az Orbán-kormánynak sem. A Paksi Atomerőmű részvényeit birtokló MVM kérdésünkre azt közölte, hogy a miniszterelnökséget vezető miniszter titkos adattá minősítette a megállapodásokat. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től (a Paks II projektcég tulajdonosától) megtudtuk, hogy ők nem adatkezelők, ezért nem adhatnak ki semmit. Ugyanezt állítja a miniszterelnökség is, amely a megállapodások titkosítását végezte. A Paks II. projektcég pedig azt írta, hogy a kért adatok nem közérdekűek, ezért nincs módjuk azokat átadni.

Összefoglalva: az egyik titkosítja, bár nem az övé, a másik nem adhatja oda, mert titkos, a harmadik nem adatkezelő, ezért nem tud segíteni – így rejtik el az adófizetők elől az adóbefizetéseik elköltését.  Jávor Benedek az adatvédelmi hatóságvezetőjéhez fordult a szerinte jogsértő titkosítás felülvizsgálatáért, és az EP-képviselők jogállásáról szóló törvény adta felhatalmazást érve betekintést kér a ma még titkos papírokba, és az Európai Parlamentben is további erőfeszítéseket tesz a tervezett bővítés hátterének tisztázásáért: az évszázad legnagyobb magyar beruházása nem maradhat Orbán Viktos és Vlagyimir Putyin magánügye.