Spenót
2015.02.15. 10:29
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A spenót jelentései:
-
Spenót, paraj, Spinacia oleracea, a libatopfélék családjába tartozó növény
-
Spenót, a növényből készült főzelék, amit a Popeye-hirdetések tették híressé, amihez irodalmi anekdoták fűződnek, és aminek tévesen publikált vastartalma a városi legenda egy példája
-
Spenót és Papucs, Méhes Károly könyve
-
Spenót, 1981-ben alakult magyar együttes
A növényről kapta nevét:
-
Spenót (Epinards), a francia forradalmi naptárban a ventôse, azaz magyarul szél hava 16. napja
A főzelék színe után kapta nevét:
-
Spenótház, eredetileg állami külkereskedelmi vállalatok székházának tervezett irodaház volt Budapesten a Széchenyi téren (korábban: Roosevelt tér).
-
Spenót, a hatkötetes „A magyar irodalom története I-VI. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964.” neve a bölcsész szakmai zsargonban
Az irodalomtörténeti munka nyomán kapta nevét:
-
Villanyspenót, bölcsésztudományi internetes projekt és hálózati irodalomtörténet
-
Neospenót könyv, Szegedy Maszák Mihály (főszerk.): A magyar irodalom történetei Gondolat Kiadó, 2007
Spenót (növényfaj)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A spenót vagy paraj (Spinacia oleracea) a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) (korábban: libatopfélék) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos. Ismert nevei még: spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj.
Valószínűleg Perzsiából származik, innen vitték a mórok Spanyolországba. Franciaországban a 16. században, Medici Katalin udvarában vált népszerűvé. Magyarországra korán eljutott, Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturájában (1590) már említi a spinácz nevű levélzöldséget.
A parajszövőmoly fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban – annál inkább a levéltetvek és a spenótperenoszpóra (Peronospora spinaciae).
Jellemzői
Egyéves, néha kétéves növény, a mérsékelt égöv alatt képes áttelelni. Mintegy 30 cm magasra megnövő, szára egyenes, levelei változatos méretűek (2–30 cm hosszúak, 1–15 cm szélesek, a nagyobb levelek alul, a kisebbek a növény teteje felé haladva találhatók), váltakozó állásúak, hosszúkás-oválisak vagy háromszögletű-nyíl formájúak, szélük ép vagy öblös, végük hegyes. A tőlevelek állománya húsos, a magszáron növő szárlevelek hosszúkásak, rostosak. Kétlaki növény, a nővirágos egyedek hosszabb élettartamúak, a hímvirágúak az elvirágzás után elszáradnak. A sárgászöld, 3–4 mm átmérőjű, nőivarú virágok a levélhónaljakban nőnek, a hímivarúak gomolyvirágzatot (rövid kocsányú álernyős virágzat) alkotnak/álfüzérben állnak. Hosszúnappalos növény, napi 12 óránál rövidebb megvilágítás esetén nem képes a jarovizációra.
Termése gyakran tüskés felületű, 5–10 mm-es makkocska, melyben számos mag található. A magok tömege 8-10 milligramm, csírázóképességüket 4-5 évig megőrzik.
Felhasználása
A spenót leveleiben triterpén-szaponinok, betain, vitaminok, oxálsav, nitrátok találhatók. Leggyakrabban főzeléknövényként vagy salátaként használják fel, iparilag pedig klorofill előállítására. A leveléből készült szerek az emésztésre a hasnyálmirigy működésére jó hatással vannak, valószínűleg a szaponinok miatt. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását. Magas (0,97) oxalát-, és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani.
Spenót a kultúrában
-
Popeye, a tengerész, egy fiktív hős aki nagyon szereti a spenótot és fogyasztásakor emberfeletti erőre tesz szert.
-
A spenótot (a kelkáposztával és a tökfőzelékkel együtt) gyakran a gyerekek számára nem kívánatos ételként ábrázolják a kultúrában.
Hasonló növények
-
mángold (Beta vulgaris)
-
laboda vagy kerti laboda (Atriplex spp.)
-
parajlibatop (Chenopodium bonus-henricus)
|