Kémiai tulajdonságok

Vizes oldatban (más vízoldékony kloridion-tartalmú vegyülethez hasonlóan) megfelelő fémionnal vízben nem oldható csapadékot képez. Például:

KCl_(aq) + AgNO_3(aq) → AgCl_(sz) + KNO_3(aq)

Bár a kálium elektronegativitása kisebb, mint a nátriumé, speciális körülmények között (850 °C) a nátrium a kálium helyébe lép.

KCl_(l) + Na_(l) → NaCl_(l) + K_(g)

A tiszta kálium előállításának ez a fő útvonala.

Ismeretlen összetételű vegyületekben előforduló KCl kimutatásához az anyagból vett mintát semleges színű lángba kell tartani, ha a láng lilára szineződik, az kálium jelenlétére utal. Erre a célra alkohol lángját célszerű használni, mert az semleges, halvány színű. A káliummal rokon nátrium lángfestése élénksárga, a kalciumé piros.

Előállítás, gyártás

A kálium-klorid a természetben szilvin formájában található meg, a szilvinitből pedig kivonható. A salétromsav, a kálium-nitrát, vagy a sósav előállításának melléktermékeként, jelentős mennyiségben keletkezik.

Biológiai és egészségügyi tulajdonságai

A kálium a szervezet számára nélkülözhetetlen anyag, bevitelére legalkalmasabb a kálium-klorid. Általában ételbe keverve juttatják be a szervezetbe alacsony koncentrációban. A konyhasó helyettesítésére is alkalmazható nagyon szigorú feltételekkel és nem mindenki számára, kellemetlen, savas íze van, ezért általában konyhasóval keverve szokták használni. A szervezetben a kálium - nátrium arány állandósága nagyon fontos, szerencsére a szervezet sokféle mechanizmussal képes ezt az arányt állandósítani, de az élelmiszerekkel bevitt túlzott nátrium mennyiségre figyelni kellene. A magas nátriumszint emelkedő vérnyomást, hiperaktivítást, kiszáradást okoz, míg a magas káliumszint süllyedő vérnyomást, izomgyengeséget és részben ezek ellensúlyozásaképpen fokozott szívműködést eredményez.

Túladagolás

Túlzottan nagy mennyiségű kálium elfogyasztása halálos lehet. Szájon át a szervezetbe kerülve az LD50 értéke 2,6 g/testsúly-kg patkányban, 2,5 g/testsúly-kg tengerimalacban és 1,5 g/testsúly-kg egérben. Ez azt jelenti, hogy az egyedek felénél ez a mennyiség halált okoz. Intravénásan ez az érték jóval alacsonyabb, már 30 mg/testsúly-kg mennyiség is kamrafibrillációt okozva szívmegálláshoz vezet. A halál beállta után a kálium túladagolás nem kimutatható, mert a sejtekből szövetszétesés kapcsán felszabaduló nagy mennyiségű kálium mellett elhanyagolható az a mennyiség, ami a szívmegállást okozta.

Felhasználási területek

• a kálium-kloridot legnagyobb mennyiségben műtrágyaként használják fel, ugyanis a növények növekedési ütemét nagyban befolyásolja a talajban található kálium mennyisége
• a KCl-t a vegyipar is nagy mennyiségben használja elsősorban kálium-hidroxid és kálium előállítására.
• a gyógyszeriparban is alkalmazzák
• egyes országokban vizes oldatát a halálraítélteknek méreginjekció formájában adják be.

Gyógyászati felhasználása

A kálium-klorid része a Ringer oldatnak, mely intravénás folyadékpótlásra alkalmas sóoldat. A szervezet kálium hiányos állapotaiban (hypokalaemia) akár intravénásan vagy szájon át is a szervezetbe juttatható.

Kálium-klorid hoax

2011 körül az inerneten megjelent és elterjedt egy rémhír, mely szerint a gyártók az étkezésre szánt konyhasót nagy mennyiségű kálium-kloriddal keverik. A hír gyors terjedésére való tekintettel a témára Takács Gábor, Fittler András és Botz Lajos a Gyógyszerészet c. szaklap 2011. júliusi számában reagált egy publikációval, melyben hét kereskedelmi termék vizsgálati eredménye alapján cáfolták, hogy tömeges „káliumszennyezésről” lenne szó. 2014. szeptember 19-én azonban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal állati takarmányozásra szánt kálium-klorid felhasználásával gyártott, csökkentett nátrium tartalmú étkezési só tételek azonnali hatályú visszahívását rendelte el. Laboratóriumi eredmények alapján a termék nátrium és kálium tartalma változó, a gyártmánylap szerinti 30% helyett előfordult 10%-os és 100%-os kálium-klorid tartalom is.

Fizikai tulajdonságok

A kálium klorid vízben közepesen jól oldódik, kicsivel rosszabbul, mint a nátrium-klorid (konyhasó). A kálium-klorid oldatot gyakran alkalmazzák kalibráló oldatként különféle ionos oldatok elektromos vezetőképességének mérésekor.

És most hagy ajánljak itt egy másik oldal írását, mely éppen azt állítja, mennyire káros is a kálium-klorid a szervezetre.

Részlet barbikonyhaja.blogspot.fr oldaláról.

A ma is hatályos 30/1994. (XI. 8.) számú ipari miniszteri rendelet szerint csak olyan étkezési só hozható forgalomba, ami - az 1999-ig érvényes szabványnak megfelelően - egyáltalán nem tartalmaz kálisót.

A tudomány már sok évvel ezelőtt feltárta a káliumtartalmú műtrágyákkal táplált haszonnövények esetében. A szlovákiai Új Szó című lap például már 1988-ban beszámolt a Szlovák Tudományos Akadémia Növénykórtani és Rovartani Intézetének következtetéséről: a legfontosabb feladat a talaj káliumszintjének csökkentése. A túl sok kálium tönkreteszi a sejtfalat, s a növény védtelen marad a betegségekkel szemben. Ez egybecseng a nemzetközi kutatások, például Ahnelt és Hahn állatkutatók tizenöt évvel korábbi vizsgálatainak eredményével, amelyek szerint a kálisó tartalmú műtrágyával kezelt legelőkön táplálkozó haszonállatok gyakran terméketlennek bizonyulnak, s Gottschewski állatkísérleti eredményeivel is, amelyek szerint a kálium-túlsúlyos étel és itala generatív szövetekben károsodást idéz elő.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.