Kajszibarack
2015.01.25. 12:06
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A kajszibarack vagy kajszibarackfa (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.
Elnevezése
A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" előtag.
A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)
A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.
Jellemzése
A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak.
A Kárpát-medencében
Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.
Talajigénye
Tápanyagigénye
Nagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében.
Gyümölcse
Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa, éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.
Felhasználása
Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát.Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésénél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege.
Fajták
Kajszibarack fajták
|
!Megnevezés |
Érési ideje |
Hússzíne |
Állománya |
Mérete |
Súlya |
íze |
Megjegyzés |
Bergamon |
június közepe |
narancssárga |
rostos, szilárd |
közép nagy |
40-55 g |
édes-savas, harmonikus, kiváló |
fagytűrése kiváló |
Budapest |
|
|
|
|
g |
|
Ceglédi arany |
|
|
|
|
g |
|
Ceglédi bíbor |
|
|
|
|
g |
|
Ceglédi óriás |
június eleje |
narancssárga |
lédús, puha |
igen nagy |
50-80 g |
édes-savas, aromás |
friss fogyasztás, export |
Ceglédi Piroska |
|
|
|
|
g |
|
Gönci magyar |
június közepe |
aranysárga |
kemény |
középnagy |
40-55 g |
édes-savas, zamatos |
legkiválóbb ízű, zamatú, piacos, minden célra kiváló |
Korai piros |
|
|
|
|
g |
|
Magyar kajszi |
|
|
|
|
g |
|
Mandula kajszi |
|
|
|
|
g |
|
Pannónia |
július közepe-vége |
narancssárga |
rostos, szilárd |
közép nagy |
40-55 g |
édes-savas, harmonikus, kiváló |
fagytűrése kiváló |
Rózsakajszi |
július eleje |
sárga, vörös foltos |
rostos, szilárd |
kicsi |
10-20 g |
édes-savas |
fagytűrése közepes |
Szegedi mamut |
|
|
|
|
g |
|
A gyümölcs magas c-vitamintartalmú és karotin tartalmú eledel. Sok az élelmi rost tartalma. Ásványianyagai a kálium, foszfor, kálcium, magnézium. Magas a béta-karotin tartalma.
De további és részletes leírást élettani hatásáról az itthonrol-otthonra.hu oldalán találsz.
|