Történeti áttekintés

• 1975-ben, az elsők között Walter L. Voegtlin gasztroenterológus foglalkozott vele könyvében, melyben azt sugallja, hogy a paleolit kori étrend javítaná a modern kori ember egészségét. Azt állította, hogy az ember egy "húsevő állat", amely a vadállatokhoz hasonlóan, elsősorban fehérjét, zsírokat és csak nagyon kevés szénhidrátot fogyasztott. Saját diétás recepteket dolgozott ki emésztési problémákkal küszködőknek. Könyvében élettani és kórélettani adatokkal támasztja alá, miért tekinthető élettani alapműködésnek a zsír alapú táplálkozás, és felhívja a figyelmet ennek pozitív hatásaira is.
• 1985-ben, S. Boyd Eaton és Melvin Konner, az Emory Universityvel közreműködve, megjelentettek egy kulcsfontosságú dokumentumot a paleolit táplálkozásról a New England Journal of Medicine c. szakfolyóiratban, amely lehetővé tette, hogy ezt a táplálkozási koncepciót a mainstream egészségügy is elismerje.
• 1989-ben svéd orvosok és tudósok, köztük Staffan Lindeberg, végeztek tudományos felméréseket a nem-nyugati kitavai lakosság körében a Pápua új-guineai Trobriand-szigeteken. A Kitava-tanulmány azt találta, hogy ez a nép nem szenved civilizációs betegségekben, mint pl: érrendszeri betegségek (stroke, ischaemia), cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás. 1993-ban tették közzé vizsgálati eredményeiket, s mindezek után számos tudományos publikáció jelent meg arról, hogy a nyugati betegségek kapcsolatban állnak a táplálkozással. A Kitava-vizsgálatot számos olyan tanulmány követte, mely ugyanilyen eredményre jutott.
• Lindeberg 2003-ban egy svéd nyelvű orvosi tankönyvben ismertette tanulmányait.
• 2010-ben megjelentették ennek az átdolgozott, frissített változatát angol nyelven, s ez felkeltette mind a tudósok, mind a laikusok érdeklődését. Több mint 2000 hivatkozást idéz, átfogó tudományos vizsgálatok eredményeit, amelyek azt bizonyítják, hogy a nyugati betegségek összefüggnek azzal, amit az emberek esznek.
• A paleo étrend egyik kidolgozója dr. Loren Cordain, aki számos könyvet és szakcikket írt e témában.
• Hazai népszerűsítője Szendi Gábor pszichológus (eredetileg programozó, forgatókönyvíró, soha nem PhD-zett le).
• Hazai orvosi gyakorlatban dr. Tóth Csaba alkalmazta először, miután az általa vezetett négy nyugat-magyarországi kis falukban lévő háziorvosi körzetében betegeit kezelte a paleo étrenddel (2013 óta csak magánpraxisban gyógyít). Véleménye szerint a paleolit étrend a ma elterjedt divatos formájában csak korlátozottan alkalmas a súlyosabb kórképek gyógyítására. Az általa alkalmazott paleo-ketogén étrendet  kifejezetten az autoimmun, daganatos és epilepsziás betegek számára hozta létre. A paleo-ketogén étrenddel kapcsolatos szakmai írások hazai és nemzetközi tudományos folyóiratban is megjelentek.

A paleolit diéta alapját képező elmélet

 

A paleolit diéta arra az elméletre épül, hogy az emberi genom több mint 2,5 millió éve nem sokat változott, tehát genetikailag a vadászó-halászó-gyűjtögető életmódra vagyunk programozva. Egyes kutatások állítása szerint a 10–5 ezer évvel ezelőtt a földművelés ("neolitikus forradalom") során bevezetett élelmi anyagokhoz nem tudott alkalmazkodni az emberi szervezet, ezért jelentek meg az ún. degeneratív betegségek. Riccardo Baschetti kutató elemzései szerint az anyagcsere-betegségeket a "genetikailag ismeretlen élelem" okozza. Mint Boyd Eaton, Loren Cordain és Lindeberg kutatók írták közös tanulmányukban, a modern ember genetikailag a kőkori emberrel azonos. Valójában azonban a legtöbb ember szervezetében extra génmásolatok találhatók a gabonafélékben lévő keményítő megemésztésére és a laktóztoleranciára is.

Az elmélet szerint a nyugati világ, azaz a mai civilizáció számos olyan betegségben szenved, amelyek az elmélet követői szerint ismeretlenek a ma is élő természeti népek körében, illetve ismeretlenek voltak a paleolit korban élők között is. A nyugati életmód és táplálkozás világméretű terjeszkedése a 19. század közepén kezdődött meg, az ún. civilizációs betegségek a 20. és 21. században járványszerű növekedésnek indultak. Ide sorolhatók: szív- és érrendszeri betegségek, rák, autoimmun betegség, sclerosis multiplex, hashimoto-thyreoiditis, cukorbetegség, lisztérzékenység, laktózérzékenység, metabolikus szindróma, túlsúlyosság, alultápláltság, szervezetszintű gyulladás, depresszió stb. Azonban ezen állítások egyes elemei is vitathatóak.

Mivel a paleolitikumban élő ember életmódjáról kevés az információnk, így a paleo étrend kialakításában fontos szerepet kap a mai természeti népek életmódjáról készült tanulmányok vizsgálata.

A paleo étrend felépítése

 

A paleolit étrend felépítése változó és szerzőnként eltérő lehet. Habár közös elméletre épülnek, egyes részletekben eltérés adódhat, mint például abban, hogy a hozzáadott só használata megengedhető-e. Bizonyos esetekben vannak iránymutatások a paleolit táplálkozás során bevihető egyes ételtípusokra, de nem minden irányzat határozza ezt meg. Azonban javasolja a magas fehérjetartalmat (19-35%), zsírtartalmat (28-58%) és az alacsony szénhidráttartalmat (22-40%). Utóbbiak az ún. lassan felszívódó szénhidrátok, melyek alacsony glikémiás indexűek és glikémiás telítettségűek. A magyar munkacsoport a civilizációs betegségek rehabilitációja során nagyban finomította az eredeti étrendi elgondolásokat. A paleo-ketogén étrenddel célja a ketózis elérése és az "áteresztő bél szindróma" megszüntetése. Amennyiben ez megvalósul, hatékonyan alkalmazható a civilizációs betegségek kezelésében.

Megengedett ételek a paleolit étrendben

• Gyümölcsök
• Zöldségek
• Állati húsok, zsírok
• Halfélék, tenger gyümölcsei
• Tojás
• Mandula, kesudió, törökmogyoró, pisztácia, fenyőmag, dió, tökmag, gesztenye
• Hidegen sajtolt növényi olajok (olívaolaj, kókuszzsír)
• Gombák

Megengedhető ételek bizonyos esetekben a reál-paleo étrendben

• Paprika, paradicsom, padlizsán
• Kemény sajtok

Tiltólistán a paleolit étrendben

Amire "érzékeny" az ember (emésztés, egészségügyi kihívás) és még az alábbiak:

• Gabonafélék (búza, árpa, köles, zab, rizs, vadrizs, rozs, kukorica, cirok, stb.) glutén, lektin, gyorsan felszívódó szénhidrát miatt
• Hüvelyesek (babfélék, borsók, szója, amerikai földimogyoró, stb.) glutén, lektin, gyorsan felszívódó szénhidrát miatt
• Tej és tejtermékek a tej összetevői miatt
• Szolanin vagy lektin tartalmú zöldségek (burgonyafélék, paradicsom, paprika, padlizsán)
• Hidrogénezett növényi olaj, transz-zsír, margarin
• Hozzáadott cukor (fruktózt is ideértve)
• Készételek, amelyek a fenti tiltólistán szereplő összetevők közül bármit is tartalmaznak

Figyelmeztetés a paleo étrendet követőknek

Nagyon fontos a paleo étrendet követők számára, hogy biztosítsák a megfelelő mikro- és makrotápanyagokat szervezetük számára, így a vitaminokat (főképp a B-vitamincsoport), ásványi anyagokat, fitonutrienseket, különféle olajokat. Az olajok és zsírok bevitelénél fegyelembe kell venni többek között az omega-3 és omega-6 arányt, ezek alapján erősen ajánlott omega-3 tartalmú állati eredetű zsírok fogyasztása és az omega-6 zsírsavban gazdag növényi olajok csökkentése, elkerülése.

Előnyei

Az irányzat követői szerint elkerülik az embert a civilizációs betegségek. Megnöveli az egészségben leélhető évek számát. Magas szénhidráttartalmú változata hasznos a fizikai munkát végzőknek és a sportolóknak (100 g szénhidrát/nap felett). Magas zsírtartalmú (főleg MCT) változata (30 g szénhidrát alatt ketogén étrend) hasznos a napi sportot űzőknek: nagyobb munkabírás, csökkenő CRP szint, alacsony tejsavszint, szálkás izomzat, folyamatos tápanyagellátottság, gyorsabb regeneráció. Tóth Csaba és Clemens Zsófia 2014-ben egy 1-es típusú cukorbeteg férfi esetét közölték, akit sikeresen kezeltek a paleo-ketogén étrenddel. A férfi vércukorértékei normalizálódtak, elhagyta az inzulint és a saját inzulintermelést jelző C peptid értéke is normál tartományba emelkedett, ami az autoimmun folyamat leállására utal.

Kritikája

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége nem ajánlja a paleo étrendet. Az Orvosi Hetilap egy cikke szerint a paleo étrend veszélyes és káros, inzulinfüggő cukorbetegség esetén fokozottan életveszélyes. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Biológiai Intézetének intézetvezető igazgatója Prof. Dr. Boldogkői Zsolt az Indexen publikált cikket a témában amiben pontról pontra tárgyalja a paleo étrend hibáit, tévedéseit, káros hatásait. Az OÉTI 2012. december 8-án közölte az MTI-vel, hogy a betegségek 80 százaléka összefügg a helytelen táplálkozással. (Szendi Gábor honlapján reagált ezen publikációkra.) A New Scientist több tévedésre is felhívja a figyelmet a paleo étrend elméletével kapcsolatban. A legáltalánosabb kritika, hogy nem igaz, miszerint az ember nem alkalmazkodott volna a keményítő megemésztésére és a laktóz tolerálására. Igaz, a laktáz enzim előállítását kódoló gén meglétének aránya a lakosság körében népenként eltérő, és kevesebb, mint ötezer éves múltra tekint vissza.

Magyar paleo (étrend) mozgalom

 

A magyar paleo mozgalom életre keltését nagyban segítette az ebben a témában gyakorlati és elméleti alapokkal rendelkező magyar és magyarra fordított könyvek, cikkek, interjúk, blogok megjelenése (lásd források) és az, hogy egyre több emberhez eljutnak a paleolit étrend alapvető szabályai és gyakorlati hasznai. Az említett könyvek eladott példányszámaiból, a Google "paleolit étrend" találataiból, ezek évek alatti emelkedéséből lehet következtetni azoknak az embereknek a számára, akik ma Magyarországon reális alternatívaként tekintenek a paleo étrendre.